Offroad Magazin - A 4x4 rajongók hírportálja

Milyen kinetikus kötelet vagy rántókötelet használjunk?

Ha elakadunk, és a négykerékhajtás már nem elég, akkor kerülnek képbe a kötelek, amelyek segítségével egy versenyzőtársunk kiszabadíthat a szorult helyzetből.

Azonban nagyon nem mindegy, hogy milyen kötelet használunk, az meg pláne nem, hogy hogyan, mivel egy helytelenül kivitelezett vontatás vagy rántás során a szétszakadó kötél és a rögzítésére, toldására használt eszközök akár halálos balesetet is okozhatnak. A rántókötelek elasztikus, rugalmas anyagból készült vontatókötelek, amit olyan esetben alkalmazunk, amikor a sárba ragadt autót ki szeretnénk húzni a bajból egy másik autó segítségével.

Mivel a kötél szerkezete úgy lett kialakítva, hogy erő hatására megnyúljon, azért, hogy a vontató autós "izomból" meghúzhassa és megránthassa a sárba ragadt vetélytársát. A gáz növelésével az erő növekszik a kötélben, ezért az egy bizonyos terhelés után megfeszül. A járművekre ilyenkor dinamikus, de aránylag egyenletes terhelés kerül. A rántókötélben hatalmas erő raktározódik, ami csak a vontató kocsi visszább gurításával csökkenthető. Lényeges, hogy a rántás pillanatában a beragadt autónak is segítenie kell a munkát, a kerekeinek forogni kell a sikeres kiszabaduláshoz. A művelet során jó, ha a vontató gépjármű nagyjából ugyanolyan súlyú és méretű, mint a mozgásképtelenné vált kocsi.

Azért, hogy ne tetézzük a bajt és elkerülhessük a megrántott jármű felborítását a rántás vagy húzás irányszöge ne legyen több 10°-nál. Használat előtt vizsgáljuk meg a rántókötelet, hogy ne legyen rajta egyetlen csomó, sem mert azok gyengítik a kötelet, valamint ha egy görcsöt még jól megrángatunk egy jó pár tonna kiszabadításához szükséges erővel, akkor később igencsak ügyesnek kell lennünk a csomó kibogozásához. A kényszerpihenőre ítélt terepjárót előre felé és hátra is lehet húzni. Mielőtt a kötelet felszerelnénk az autókra, vizsgáljuk meg azt, hogy merre könnyebb az elakadt autót kivontatni, valamint azt is, hogy nem akad-e el ismét az autó valamiben miután kimentettük. Ha szűk úton akad el az elől haladó, akkor a vontatás irányát ugyan egyszerűbb eldönteni de ekkor máson is érdemes kicsit filozofálnunk.

Ha az adott útszakaszt nem lehet kikerülni, akkor célszerű végig gondolni azt, hogy egy újbóli nekifutással át tudunk e jutni az adott szakaszon, vagy még rosszabb lesz a helyzet, ha újra megpróbálkozunk átjutni. Az ilyen esetekre érdemes egy másodlagos útvonalat is kijelölni. Amikor eldöntöttük, hogy merre rántjuk meg a beragadt autót, és a kötelet is fölszereltük, lehetőség szerint mindenkit küldjünk el a kötél közeléből, az esetleges szakadás esetén ne sérülhessen meg senki sem. Elakadáskor az off-roadosok többsége először általában a rántókötél után nyúl, ami az egyik legkényelmesebb megoldás, ugyan, de kompromisszumot kíván.

A rántókötélel nagyon körültekintően kell dolgozni, mert –nem győzzük elégszer hangoztatni- igen veszélyes. Egy sekli, egy gyenge rögzítési pont, vagy hibás kötél –mint volt már rá példa is sajnos- embert ölhet. A rántókötél élettartama – feltéve, hogy nem csak a csomagtartóban nézegetjük- rövid és a megfelelő minőségű még igen sokba is kerül belőle. Terhelés függvényében nagyjából 20 húzás után megnyúlik, és hatványozottan fenn áll a szakadás veszélye.

A rá nehezedő súly hatására a feszültség benne marad a kötélben, nem tud megfelelően nyúlni, és olyan lesz, mintha egy statikus kötelet használnánk. A rántókötél megvásárlásakor nem szabad olcsót választani. Ha van védőcsík a kötél végpontjain található hurkon az nagyon praktikus, főleg ha még az levehető és egyszerűen tisztítható is. A megfelelő szakítószilárdságú kötél megvásárlásához ismernünk kell az autónk menetkész tömegét – mondjuk 2 tonna- és ehhez viszonyítva legalább négyszeresen terhelhető - azaz 8 tonna- teherbírású kötelet kell választanunk. Ha ettől erősebb a kötél az csak jó lehet. A kötelek nyúlásának a mértékét, mindig meg kell kérdezni az eladótól.

A 20%-os nyúlás az már elegendő lehet, de érdekességként álljon itt, hogy a jobb kötelek nyúlása 20 és 30% környékén van. A rántókötél ideálisnak mondható hosszúsága 8-9 méter, de minimum 6 méter kell, hogy legyen. A nagyobb hosszúságú kötelek jobban nyúlnak, mint a rövidek, tovább használhatóak. A rántókötél egy igen kiszámíthatatlan tárgy, mindig máshogyan nyúlik. Nyúlásuknak mértékét meghatározza a levegő páratartalma, a kötél előélete, a tisztítása vagy annak hiánya valamint a pihenési ideje is.

Normál kötelek egy komolyabb mentés után nagyjából 24 óra alatt nyerik vissza eredeti méretüket. Ha a használat befejeztével a kötél hossza 10%-nál kisebb mértékben húzódik vissza, akkor a kötél kinyúlt, cserélni szükséges. 5%-nál kisebb nyúlású kötelet használni balesetveszélyes, ilyen kötelet inkább –például- csörlőzéshez, használjunk.

Néhány tény a kinetikus rántókötelekről
- A rántókötelek alapanyaga: poliamid (nem poliészter!)
- A rögzítőhevedereket is árulnak kinetikus kötélként, de ezek gyengébbek, ilyet ne vásároljunk kinetikus kötél helyett!
- Nagyobb páratartalom esetén, nagyobb a nyúlás, hamarabb szakad a kötél.
- Az éles tereptárgyak, kövek megsérthetik a kötelet, hamarabb elszakadhat.
- A rántókötél anyagába beleszőtt indikátor szállal ellátott kötelet több országban is tilos használni – ha ilyenünk van, érdeklődjünk e felől külföldi verseny részvétel előtt- , mert nem megbízható konstrukció, az elszakadó szál a kötél kinyúlását, majd szakadását okozhatja..
- Rántókötelet a többi kötéltől külön kell tárolni, mert gyakorlatlan szemek könnyen összetéveszthetik azokat a statikus kötelekkel. Ha ez nem lehetséges, érdemes a rántókötelet megjelölni a balesetek megelőzése érdekében.

A rántókötél toldása, meghosszabbítása

Rántóköteleket seklivel összetoldani életveszélyes. Ha a kikötési pont letörik, vagy az egyik rántókötél elszakad a sekli irgalmatlan erővel robbanhat be, akár az autókba is (VIDEÓ!)

és halálra sebezheti akár a vontató, akár a vontatott autóban ülőket. Két kinetikus kötél biztonságos egyesítésénél az egyik rántókötelet a másik végpontján húzzuk át, úgy, hogy, amit áthúztunk feleződjön meg. Így, ha két 8 méteres kötelet összekötünk, csak 8 méter + 4 méter azaz 12 méteres lesz a rántókötelünk, de elszakadása esetén biztosan nincs komoly sérülés. A másik lehetőség, ha a két rántókötelet egymás végein áthúzzuk. Ilyenkor célszerű a két kötél közé valamit, mondjuk egy kisebb fa botot helyezni, mert a két kötél között a rántás, húzás hatására oldhatatlan csomó jöhet létre.

• < Előző
• Következő >