Offroad Magazin - A 4x4 rajongók hírportálja

Nissan Qashqai 2.0

Hogyha hihetünk a tévéreklámoknak, Gulliver visszatért az idôközben modernizált Liliputba, és egy Nissan Qashqai formájában megtalálta a megfelelô közlekedési eszközt.

Testi adottságainkból adódóan azonban szerkesztôségünk egyetlen tagja sem tudta utánacsinálni a gördeszkajelenetet, maradtunk hát a bevált megoldásnál, és a tetô helyett a vezetôülésbôl irányítottuk tesztautónkat.
 
Azért így is jól elboldogultunk a nagyvárosban, hiszen kiválóan át lehet látni belôle a forgalmat, masszív külsejének köszönhetôen pedig besoroláskor a megszokottnál elôzékenyebb a többi autós. De nem mások riogatására találták ki a magyar helyesírási szabályokhoz szokva leírhatatlan nevu Qashqait. Olyanoknak szánták, akik többre vágynak egy mezei kompakt autónál, irtóznak a rendes motorháztetô nélküli buszlimuzinoktól, viszont a közepes méretu szabadidô-autókat drágának és nehézkesnek tartják.
 
Terepjárós formája leginkább látvány-elem, olyannyira, hogy aki valamelyik kétkerék-hajtású alapváltozattal dagonyázni merészkedik, könnyen vontatókötélen végezheti. Tesztautónkban 650 ezer Ft felárért az X-trail összkerékhajtási rendszere dolgozott, amelynél a vezetô az elsô és a hátsó tengely között 57:43 arányban rögzítheti a nyomatékeloszlást, de bízhatja a döntést az elektronikára is. Differenciálzárat vagy felezôt természetesen hiába is keresnénk, ám a csekély szabad magasság, az elöl-hátul független felfüggesztés filigrán lengôkarjai és a motor alatti, sérülékeny védôlemez is jelzi, nem offroad-triálokra tervezték. Vontatójármunek sem ideális, 1400 kilónál nagyobb össztömegu utánfutóhoz kevés a tudománya. Viszont könnyedén fölvisz a hétvégi házhoz vagy a sípályához, országúton pedig a forgókapcsoló 2WD állásba tekerhetô, így nem kopik fölöslegesen a hajtáslánc, és csökken a fogyasztás.
 

Amúgy nem bánik túlságosan takarékosan a benzinnel az új fejlesztésu, kétliteres motor, száz kilométerenként tíz liter alatt csak városon kívül vagy kifejezetten kíméletes használattal lehet kijönni. Ilyenkor rezzenéstelenül dolgozik a négyhengeres, és csak az alsó, nyomatékszegény tartományban gyulik meg a baja a másfél tonnás tömeggel. Szerencsére rövid utakon is pontosan kapcsolható a váltó, gyakori használatával csendesen és lendületesen lehet autózni. A kissé érzéketlen, túlzottan áttételezett kormányzással elveszített pontokat hatásos fékrendszerével szerzi vissza a Qashqai, no meg egy olyan futómuvel, amely a normál növésu kompakt autóknak is becsületére válna. Csekély oldaldôlést enged, ugyanakkor remekül kiszuri az úthibákat, talán észre sem vennénk ôket, ha nem hallatszana némi zörgés.
 
Muszerfalának kialakítására korlátozódik leginkább a Qashqai sportos mivolta, további látványfokozó elem a vezetôülésbôl látható két motorháztetô-domborítás. Nemcsak a formavilág, de a funkcionalitás is meggyôzô, nagyon könnyu kiigazodni a középkonzol gombjai között. Apró szépséghiba, hogy nem lehet lesüllyeszteni a feláras navigáció képernyôjét. Viszont hátramenetbe kapcsolva a tolatókamera képét mutatja, amely a nehezen belátható, testes karosszéria miatt igen hasznos szolgáltatás.
 
A helykínálat a modern kompakt autókat idézi annyi különbséggel, hogy a magas üléspozíció miatt hátul sem kell felhúzott lábakkal kuporogni, és üvegtetô javítja a térérzetet. A száznyolcvan centinél magasabbak mégsem lesznek elégedettek, hiszen frizurájuk még elöl ülve is megközelíti a tetôkárpitot. Pakolni megfelelô méretu, 420 literes csomagtartóba lehet, amely a háttámla ledöntésével bôvíthetô.
 
Aki több variálhatóságra vágyik, ugyanennyiért éppen elegendô buszlimuzin közül választhat. Alighanem erre gondoltak a japán tervezôk is, akik tudták, hogy olyan autóból, mint a Qashqai, úgysincs sok a piacon. Egyelôre.

Forrás: Automagazin
 

• < Előző